Oops! It appears that you have disabled your Javascript. In order for you to see this page as it is meant to appear, we ask that you please re-enable your Javascript!

Buday Ádám fotóblogja Apró-cseprő…

2014. július 24.

Mint a sivatag…

Filed under: Tájkép,Utazás — Címke: , , , , — sirbuday @ 13:43

SIR_3000

A terepjáró is csak egy darabig megy…

SIR_3047

A háttérben a sziget belseje

SIR_3065

Méretarány

Bár a sziget egyes részei nagyon szárazak, igazi klasszikus homok vagy kősivatag Socotrán nem alakult ki. A sziget déli, kevéssé látogatott és nehezen megközelíthető részein viszont az állandó szél hatására több száz méter szélességben homokdűnék jöttek létre, amelyek a korai hajnali vagy az esti naplementében mutatnak a legjobban.
A fényképezőgépnek nagyon árt a millió apró homokszem, amelyek könnyen bekerülnek minden kis résbe, ha nem vagyunk óvatosak a gép belsejébe is. (Objektívet itt ne cserélgessünk…).

2014. július 22.

Mimikri

Filed under: Állatok — Címke: , , , , , — sirbuday @ 18:45

SIR_3760

Mimikri – tarisznyarák

SIR_1793

Tarisznyarák faj Socotráról

SIR_3765

Tarisznyarákok nyomai a tengerparton

2014. június 28.

Sárkányvérfa (Dracaena cinnabari) – Dragon’s blood tree

A sárkányvérfa (Dracaena cinnabari) ma már csak Socotra szigetén fordul elő, itt még a diksomi-fennsíkon és Firmihinben a világon egyedülálló sárkánvérfa erdőt alkotva.
Bár a növény az egyszikű liliomfélékhez tartozik, száruk másodlagos vastagodásra képes, így fa termetűre növekedhetnek. A növénynek felnőtt korában esernyő alakú koronája lesz, sűrűn növő levelekkel, melyek erős árnyékot adnak. A fa kérgét megsértve sötétpiros nedv szivárog, amely gyantává szilárdul, és már az ókorban is fontos kereskedelmi cikk volt. A gyerekek a mai napig árulják kis zacskóban, vagy labdává gyúrt gombócok formájában a turistáknak. A piros gyantának, amiről a fa a nevét is kapta különleges gyógyerőt, varázserőt tulajdonítanak.
Az utóbbi években a szigeten az idős sárkányvérfák (több száz éves példányok is ismertek) jóval gyorsabban pusztulnak, mint ahogy a magoncok növekednek. Az okok között szerepel a kecskék számának növekedése, a talajvízszint csökkenés, vagy az éghajlatváltozás is…
Próbálkoznak mesterséges szaporításukkal, de a magról vetett növények rendkívül lassan növekednek.

A fák koronája tölcsér vagy esernyő alakú lesz idős korukra.

A fák koronája tölcsér vagy esernyő alakú lesz idős korukra.

A sűrű ágrendszer és a levelek erős árnyékot adnak.

A sűrű ágrendszer és a levelek erős árnyékot adnak.

Dracaena cinnabari

Dracaena cinnabari

Az egyik utólsó sárkányvérfa erdő a Földön (Firmihinben)

Az egyik utólsó sárkányvérfa erdő a Földön (Firmihinben)

Az egyik utólsó sárkányvérfa erdő a Földön (Firmihinben)

Az egyik utólsó sárkányvérfa erdő a Földön (Firmihinben)

Séta a sárkányvérfák között

Séta a sárkényvérfák között

2014. június 23.

Bálnacsontok

Filed under: Állatok,Tájkép — Címke: , , , , , , — sirbuday @ 18:55

Ha nem is gyakran, de elpusztult bálnák is partra sodródnak Socotrán.  A kisebb cetfélékre hagyományosan vadásznak is, bár az utóbbi évtizedekben a tengeri emlősök állománya megritkult és több egyezmény is tiltja a vadászatot.  Az ámbráscet bélrendszerében keletkező rejtélyes anyag, az ámbra ezeken a partokon is fellelhető. Ha egy szokotri ilyen darabot talál a parton, először hálát kell adnia Allahnak, ezzel elűzve a gonosz ártást. Az ámbrát komoly varázserejű anyagnak tartják, a talált darab egyik felét saját használatra tartják meg (gyógyszerként használják) másik felét a szokásoknak megfelelően elajándékozzák. Ámbrát nem csak a partokon vagy a tengeren sodródva lehet találni, hanem a partra sodródott ámbráscet tetemből is kinyerhető. (Az ámbrát a nyugati világban a legdrágább illatszerekhez használják, ára is magas 10-20.000 USD kilója.)

SIR_2904 SIR_2905 SIR_3386

Jemeni partok

Filed under: Tájkép,Utazás — Címke: , , , , , — sirbuday @ 18:38
SIR_3842 SIR_3302 SIR_1814
SIR_1752 SIR_3839 SIR_2900
DSCN0110 DSCN0046 DSCN0115

Latrodectus dahli

Filed under: Állatok — Címke: , , , , , — sirbuday @ 18:25

A hírhedt fekete özvegy rokona. Socotra szigetén egy nagyobb kőtömb felfordítása után leltem rá. A nőstény őrzi a lerakott petéket (kokont). A hímek mérete kisebb, a nőstények párzás után gyakran elfogyasztják a “feleslegessé vált”, ámde tápdús hímet 🙂

SIR_3656

Latrodectus dahli

Socotra Rock Gecko – Pristurus socotranus

Filed under: Állatok — Címke: , , , , , — sirbuday @ 16:48
SIR_1938

Socotra Rock Gecko – Pristurus socotranus

SIR_2944

Socotra Rock Gecko – Pristurus socotranus

 

 

2014. június 20.

Édesvízi rákok

Socotrapotamon socotrensis

Socotrapotamon socotrensis

Socotrapotamon nojidensis

Socotrapotamon nojidensis

Socotrapotamon nojidensis

Socotrapotamon nojidensis

Socotraporamon socotrensis

Socotraporamon socotrensis

Socotra szigetén több endemikus tarisznyarák faj él, a Socotrapotamon socotrensis és a S. nojidensis fajokkal nem nehéz találkozni, a legtöbb patatban előfordulnak (édesvíziek). Látásuk a szárazföldön is meglepően jó, engem már 3-4 méter távolságból észleltek, amikor az egyik, a patakból félig kiemelkedő példányt akartam fotózni.

2014. június 14.

Halpiac – Hadibuo 2014

Filed under: Állatok,Utazás — Címke: , , , , , , , — sirbuday @ 14:25

Halpiac - Hadibou, Socotra, Jemen 2014

Halpiac – Hadibou, Socotra, Jemen 2014

Halpiac - Hadibou, Socotra, Jemen 2014

Halpiac – Hadibou, Socotra, Jemen 2014

Halpiac - Hadibou 2014 eladó halak

Halpiac – Hadibou 2014 eladó halak

SIR_3613

Halpiac – Hadibou, Socotra, Jemen 2014

SIR_3609

Halpiac – Hadibou, Socotra, Jemen 2014

2014. március 23.

Jemen – Socotra 2014 (folyt. köv.)

Sana óvárosa

Sana óvárosa

Socotra-szigetén él az utolsó megmaradt sárkányférfa erdő

Socotra-szigetén él az utolsó megmaradt sárkányvérfa (Dracaena cinnabari) erdő

A szigeten él a legnagyobb egyiptomi keselyű-populáció

A szigeten él a legnagyobb egyiptomi keselyű (Neophron percnopterus) populáció

Homokdűnék a sziget déli partján

Homokdűnék a sziget déli partján

Jemeni férfiak

Jemeni férfiak

Eladásra kínált languszták

Eladásra kínált languszták

Powered by WordPress