Oops! It appears that you have disabled your Javascript. In order for you to see this page as it is meant to appear, we ask that you please re-enable your Javascript!

Buday Ádám fotóblogja Apró-cseprő…

2010. június 13.

Gyorsfolyású hegyi patakok

Filed under: Növénytársulások,Pentax K20D,Tájkép — Címkék: , , — sirbuday @ 20:30
Gyorsfolyású hegyi patak Gyorsfolyású hegyi patak

2009. augusztus 11.

Varjúháj

Filed under: Növények,Pentax K20D — Címkék: , , — sirbuday @ 15:13

Pisztrángvacsi

Filed under: Állatok,Pentax K20D — Címkék: , — sirbuday @ 14:09

Mielőtt még megsütöttük őket…

Malacod van…

Filed under: Állatok,Pentax K20D — Címkék: , , , — sirbuday @ 14:02

Linum capitatum

Filed under: Növények,Pentax K20D — Címkék: , , — sirbuday @ 14:00

2009. július 30.

Montenegrói virágok

Asyneuma sp. Hypericum sp. Geranium reflexum
név4. Turbánliliom – Lilium martagon Enyves aszat – Cirsium erisithales
Havasi iringó – Eryngium alpinum Telekivirág – Telekia speciosa Nefelejcs-faj – Myosotis sp.

A Tara-folyó hídja (Djurdjevica Tara)

Filed under: Pentax K20D,Tájkép,Utazás — Címkék: , , , , — sirbuday @ 20:08
A Tara-folyó híres hídja …és a folyó innen néhány kilométernyire

2009. július 15.

Montenegró

Filed under: Pentax K10D,Tájkép,Utazás — Címkék: , , , — sirbuday @ 20:15

Találtam pár 2007-es képet, az első montenegrói túráról.

Komarnica Komarnica Komarnica
Komarnica A Tara szurdok Tepcánál

2009. július 14.

Hegyi patak

Filed under: Pentax K20D,Tájkép — Címkék: , , — sirbuday @ 14:40

2007. december 25.

Rakia

Filed under: Formák,Pentax K10D — Címkék: , , — sirbuday @ 01:51

Rakia

Ültünk egy páran a csenevész diófa alatt és én próbáltam ügyesen a pad alá önteni a szinültig töltött poharam tartalmának legalább egy részét. Mert férfiember errefelé simán megissza dögmelegben is a rakiát, ezt a kitudja miből főzött pálinkát. Errefelé. Errefelé Montenegróban. Én meg próbálom kiönteni, mert nem akarom a kedves idős bácsi-néni párost megsérteni. Mert ahogy megláttak bennünket a köves úton lefelé zötyögni (motorfékkel jöttünk iszonyú hanggal, mert a fékünk nem volt az igazi…), azonnal integetni kezdtek, és nem volt menekvés, be kellett mennünk hozzájuk. Egy szót sem értenek semmi nyelven, de kedvesen vigyorgunk egymásra, és már jön is a rakia…

Egyébként egy szurdokhoz igyekeztünk éppen, nézelődni és fürdeni. Az út, amin autóval jöttünk le, szörnyűségesen zötyögős volt, és majd 1000 métert ereszkedik néhány km alatt… Óriási fenyők és bükkök, Telekivirágok az út szélén, hűvös és párás a levegő. A szurdokban a víz kristálytiszta, és nagyon hideg. Háromra. Háromra mindenki beleugrik és fotó is készül a csobbanásról. Ezek szerint mégsem mindenki ugrott 🙂
A visszafelé úton végig arra várok, mikor adja fel az autó motorja az egyenlőtlen küzdelmet az elemekkel. De szerencsésen felértünk a platóra, akkor valószínűleg hazafelé fogunk lerobbanni… Fő az optimizmus.

Powered by WordPress