A sárkányvérfa (Dracaena cinnabari) ma már csak Socotra szigetén fordul elő, itt még a diksomi-fennsíkon és Firmihinben a világon egyedülálló sárkánvérfa erdőt alkotva.
Bár a növény az egyszikű liliomfélékhez tartozik, száruk másodlagos vastagodásra képes, így fa termetűre növekedhetnek. A növénynek felnőtt korában esernyő alakú koronája lesz, sűrűn növő levelekkel, melyek erős árnyékot adnak. A fa kérgét megsértve sötétpiros nedv szivárog, amely gyantává szilárdul, és már az ókorban is fontos kereskedelmi cikk volt. A gyerekek a mai napig árulják kis zacskóban, vagy labdává gyúrt gombócok formájában a turistáknak. A piros gyantának, amiről a fa a nevét is kapta különleges gyógyerőt, varázserőt tulajdonítanak.
Az utóbbi években a szigeten az idős sárkányvérfák (több száz éves példányok is ismertek) jóval gyorsabban pusztulnak, mint ahogy a magoncok növekednek. Az okok között szerepel a kecskék számának növekedése, a talajvízszint csökkenés, vagy az éghajlatváltozás is…
Próbálkoznak mesterséges szaporításukkal, de a magról vetett növények rendkívül lassan növekednek.
 A fák koronája tölcsér vagy esernyő alakú lesz idős korukra. |
 A sűrű ágrendszer és a levelek erős árnyékot adnak. |
 Dracaena cinnabari |
 Az egyik utólsó sárkányvérfa erdő a Földön (Firmihinben) |
 Az egyik utólsó sárkányvérfa erdő a Földön (Firmihinben) |
 Séta a sárkényvérfák között |
