Oops! It appears that you have disabled your Javascript. In order for you to see this page as it is meant to appear, we ask that you please re-enable your Javascript!

Buday Ádám fotóblogja Apró-cseprő…

2008. augusztus 5.

Apollólepke – Parnassius apollo

Az Apolló-lepkék igazi jégkorszaki maradványfajok, a nemzetség elterjedésének súlypontja Belső-Ázsia száraz magashegységeire (Himalája, Tien-San, Tibet) esik, a mintegy ötven faj több száz alfaját írták már le.
A Kárpát medencében mindössze két fajuk, az Apolló-lepke, és a kis Apolló-lepke fordul elő.
Az Apolló lepkékre a nagyfelületű, lekerekített, merev szárnyak jellemzőek, röptük vitorlázó, a merev szárnyak miatt a többi nappali lepkéhez képest zajosabb, zizegősebb.
A szárnyak gyengén pikkelyezettek, a szegélyeken áttetszőek. A nőstény lepkéken a hímekkel való párzás után megszilárduló párzótok (sphragis) található, ami megakadályozza a további párzást egy másik hímmel, mintegy biológiai erényövként funkcionál.

Az Apolló-lepke csupán a szomszédos országok magashegységeiben (Alpok, Kárpátok) fordul elő, mindenhol szigorú védelem alatt áll, a kis Apolló-lepke szélesebb elterjedésű és jóval gyakoribb faj.
Az Apolló lepke hernyójának tápnövényei kizárólag varjúháj (Sedum) fajok, elsősorban a fehér varjúháj; míg a kis Apolló-lepke keltikefajokon (Corydalis) fejlődik.

Apolló lepke – Parnassius apollo Apolló lepke – Parnassius apollo Apolló lepke – Parnassius apollo
Apolló lepke – Parnassius apollo Kis Apolló lepke – Parnassius mnemosyne

2008. július 21.

Szmirnai fülbemászó – Forficula smyrnensis

A fülbemászók rendjének mindössze 7 faja él Magyarországon, a képen látható szmirnai fülbemászót csupán 2004-ben gyűjtötték először Magyarországon a Balaton-felvidéken. Én kerti takarítás közben találtam Budapest II. kerületében. Jellegzetes, feltűnő mintázatáról (“négy folt”) jól felismerhető.
A fajról összefoglaló munka magyar nyelven: Kinál Ferenc: A Magyarországon kevésbé ismert smirnai fülbemászó (Natura Somogyiensis, 2006)

Na de ki tudja, hol van Szmirna?

2008. július 10.

Sáskaportré

Filed under: Állatok,Makrók,Pentax K20D — Címkék: , — sirbuday @ 21:06

2008. július 5.

Gyászcincér – Morimus funereus

Filed under: Állatok,Pentax K20D — Címkék: , — sirbuday @ 15:46

Szarvasbogár – Lucanus cervus

A szarvasbogarak családjába 6 hazai faj tartozik, a nagy szarvasbogár (Lucanus cervus) a legnagyobb testű bogárfajunk. A hímek 6-8 centiméteresek, kivételesen 10 cm hosszúságot is elérhetnek.
Élőhelyük az idős tölgyesekhez kötődik, a lárvák ugyanis a tölgyfák belsejében fejlődnek, elsősorban a korhadó gyökerekben és a törzs alsó részében. Fejlődésük 3-5 évig tart, táplálékbőség és megfelelő időjárás esetén a lárvák 10 centimétert is meghaladják, bábozódás után ősszel alakulnak át, de nem jönnek elő rejtekhelyükről, kifejlett állapotban telelnek át, majd június-júliusban a késő délutáni-esti órákban rajzanak. A bogár a tölgyön kívül korhadó fűzfákban is fejlődhet, sőt a legnagyobb imágók itt fejlődnek! (Merkl Ottó – Vig Károly: Bogarak a Pannon régióban)
A hímek hatalmas rágóikról azonnal felismerhetők, ennek szerepe a nőstényekért folytatott harcban van: ha két hím találkozik, megpróbálják rágóikkal egymást felemelni, és az ágakról a földre hajítani.
A győztes hím párzik a nősténnyel, és nem sokkal ezután el is pusztul (5. kép)
A nőstények idős vagy elpusztult tölgyfák gyökerei közé rakják petéiket, a hímeknél néhány héttel tovább élnek.
A nagy szarvasbogár megritkulásának oka élőhelyének, az idős tölgyeseknek megritkulása, eltűnése. Euróba legtöbb országában védett faj, természetvédelmi értéke 2.000 Ft.



Hím szarvasbogár Nőstény szarvasbogár Nőstény feje közelről
Nőstény szarvasbogár alulnézetben …és így végződik az élet egy tölgyfa tövében Harci sérülés – talán ebbe pusztult bele?

A kis szarvasbogár (Dorcus parallelepipedus) lárvája sokféle lombos fában képes fejlődni, a bogarakra pedig nem jellemző a nagyfokú ivari kétalakúság, azaz a hím és a nőstény alig tér el egymástól.


Kis szarvasbogár Kis szarvasbogarak
Kis fémesszarvasbogár Hím tülkös szarvasbogár – Sinodendron cylindricum Hím tülkös szarvasbogár – Sinodendron cylindricum

Hazai szarvasbogarak (6 faj):
1. Nagy szarvasbogár – Lucanus cervus
2. Kis szarvasbogár – Dorcus parallelipipedus
3. Kis fémesszarvasbogár – Platycerus caraboides
4. Nagy fémesszarvasbogár – Platycerus caprea
5. Tülkös szarvasbogár – Sinodendron cylindricum
6. Szőrős szarvasbogár – Aesalus scarabaeoides

2008. június 30.

Csüngőlepke Az énekeskabócák lárvái több évig fejlődnek a talajban, majd a fatörzseken, ágakon alakulnak át.
A lárva – félelmetes mellső lábai ellenére – növényevő.
Hegyisáska-faj
Keskenyfedős cincér – Stenopterus rufus Lucerna darázscincér – Plagionotus floralis

2008. június 22.

Tokaj

Farkaspók petecsomójával Az egyik héjakút mácsonya levelén békésen üldögélt egy levelibéka A tó közepén hatalmas foltokban nyíltak a fehér tündérrózsák
A rucaöröm (Salvinia natans) nevű vízipáfrány még sok helyen megtalálható az országban, de ritkulóban van (védett faj). Cickafark virágzat
A mezei sóska (Rumex acetosa) termései éretten gyakran szép vörösesre színeződnek Sáska

A franciadarázs (Polistes gallicus) melegben különösen agresszíven őrzi a fészkét

Hajnali fél négykor a Bodrogzug mélyebb részein összegyűlnek a párák, amit -ha szerencsénk van – a felkelő nap narancsos-rózsaszínre fest. Nekünk nem volt, de a látvány így is megéri a korai kelést!

Hajnali Bodrogzug Pár pára a réten Felkelt a Nap
Eltűnő párafoszlányok Darányi Zsolt és Ritz Gábor. Ekkor még nem tudják, hogy tiszavirágzást nem fogunk látni a hétvégén… ezért bizakodóan néznek. Hajnalban összefutottunk ismerősökkel is

2008. június 1.

Mátra

Nefelejcs Vörösfenyő (Larix decidua) hajtása és toboza Tavaszi mocsárhúr (Callitriche palustris)
Lebenyes ászka (Trachelipus ratzeburgii) és levedlett kitinkutikulája egy része Vaspondró-faj Karimás ezerlábú
Itt látszik igazán, miért hívják őket ikerszelvényeseknek: a szelvényeik kettesével összenőttek, így két pár láb ered “egy” szelvényből.
Lapos kékfutrinka – Carabus intricatus Physarum-faj
Kis kalózpók Kis kalózpók

2008. május 25.

Gömbászka

Filed under: Állatok,Formák,Makrók,Pentax K20D — Címkék: , , , — sirbuday @ 21:25

Gömbászka szemből és oldalról.

Pentax K20D + 2,8/100 makró+ közgyűrű, ISO200, f/14, 6 sec.


Pentax K20D + 2,8/100 makró+ közgyűrű, ISO200, f/16, 8 sec.

2008. május 16.

K20D próba

Tettem egy-két próbát a Pentax új SLR gépével, a K20D-vel. Főleg makrók, mert egyébként is azt fényképezek a legtöbbet, így itt tudom a leginkább összehasonlítani a régi K10D-vel.

A Zsuzsanna virágdíszbogarak a nyíló boglárkákon (pl. a selymes boglárkákon) sétálgattak, igazán nyüzsgő kedvük volt, modellt nem igazán akartak állni, a legtöbben gyorsan szárnyra kaptak…

Ezt a pókpárt egy fakéreg alatt találtam, ránézésre valamilyen ugrópóknak néztem őket. Pár fotót tűrtek, aztán mindketten a fakéreg alá bújtak.

Ugrópók pár Ugrópók
Gyapjaslepke hernyó csomós ebíren pihen(?) név2. A rezgőfű vagy Máriakönnye még kinyílás előtti “bimbós” állapotában. név3.
Szurokszegfű Gubóvirág
Szurokszegfű Szurokszegfű Gubóvirágok

A mészkerülő tölgyesek, fenyérek egyik jellegzetes növénye a ragadós szárú enyvecske, vagy szurokszegfű. Magas, dekoratív növényünk, de gyakran tele van mindenféle szösszel, ami ráragad. Lehet vele szöszölni egy darabig…

Powered by WordPress