Oops! It appears that you have disabled your Javascript. In order for you to see this page as it is meant to appear, we ask that you please re-enable your Javascript!

Buday Ádám fotóblogja Apró-cseprő…

2008. augusztus 8.

Albán-Alpok Csigák

Filed under: Állatok,Pentax K20D,Utazás — Címkék: , , , , , , — sirbuday @ 09:45

Pár fajt találtam csak – konkrét csigakeresés nélkül, de biztosan több is lehetett volna…

2008. augusztus 7.

Virágok

Filed under: Formák,Növények,Pentax K20D — Címkék: , , , — sirbuday @ 20:06

Pár növény az Albán-Alpokból…

2008. augusztus 6.

Üvegcserép-töredékek

Filed under: Más-kép(p),Pentax K20D — sirbuday @ 17:11

Egy monte-negrói parkolóban talált szélvédő darabjai kis módosításokkal.

2008. augusztus 5.

Univerzum

Filed under: Más-kép(p),Pentax K20D — sirbuday @ 23:52

Apollólepke – Parnassius apollo

Az Apolló-lepkék igazi jégkorszaki maradványfajok, a nemzetség elterjedésének súlypontja Belső-Ázsia száraz magashegységeire (Himalája, Tien-San, Tibet) esik, a mintegy ötven faj több száz alfaját írták már le.
A Kárpát medencében mindössze két fajuk, az Apolló-lepke, és a kis Apolló-lepke fordul elő.
Az Apolló lepkékre a nagyfelületű, lekerekített, merev szárnyak jellemzőek, röptük vitorlázó, a merev szárnyak miatt a többi nappali lepkéhez képest zajosabb, zizegősebb.
A szárnyak gyengén pikkelyezettek, a szegélyeken áttetszőek. A nőstény lepkéken a hímekkel való párzás után megszilárduló párzótok (sphragis) található, ami megakadályozza a további párzást egy másik hímmel, mintegy biológiai erényövként funkcionál.

Az Apolló-lepke csupán a szomszédos országok magashegységeiben (Alpok, Kárpátok) fordul elő, mindenhol szigorú védelem alatt áll, a kis Apolló-lepke szélesebb elterjedésű és jóval gyakoribb faj.
Az Apolló lepke hernyójának tápnövényei kizárólag varjúháj (Sedum) fajok, elsősorban a fehér varjúháj; míg a kis Apolló-lepke keltikefajokon (Corydalis) fejlődik.

Apolló lepke – Parnassius apollo Apolló lepke – Parnassius apollo Apolló lepke – Parnassius apollo
Apolló lepke – Parnassius apollo Kis Apolló lepke – Parnassius mnemosyne

2008. július 21.

Vihar után

Filed under: Fekete-fehér,Pentax K20D — sirbuday @ 09:08

Szmirnai fülbemászó – Forficula smyrnensis

A fülbemászók rendjének mindössze 7 faja él Magyarországon, a képen látható szmirnai fülbemászót csupán 2004-ben gyűjtötték először Magyarországon a Balaton-felvidéken. Én kerti takarítás közben találtam Budapest II. kerületében. Jellegzetes, feltűnő mintázatáról (“négy folt”) jól felismerhető.
A fajról összefoglaló munka magyar nyelven: Kinál Ferenc: A Magyarországon kevésbé ismert smirnai fülbemászó (Natura Somogyiensis, 2006)

Na de ki tudja, hol van Szmirna?

2008. július 10.

Sáskaportré

Filed under: Állatok,Makrók,Pentax K20D — Címkék: , — sirbuday @ 21:06

2008. július 5.

Gyászcincér – Morimus funereus

Filed under: Állatok,Pentax K20D — Címkék: , — sirbuday @ 15:46

Szarvasbogár – Lucanus cervus

A szarvasbogarak családjába 6 hazai faj tartozik, a nagy szarvasbogár (Lucanus cervus) a legnagyobb testű bogárfajunk. A hímek 6-8 centiméteresek, kivételesen 10 cm hosszúságot is elérhetnek.
Élőhelyük az idős tölgyesekhez kötődik, a lárvák ugyanis a tölgyfák belsejében fejlődnek, elsősorban a korhadó gyökerekben és a törzs alsó részében. Fejlődésük 3-5 évig tart, táplálékbőség és megfelelő időjárás esetén a lárvák 10 centimétert is meghaladják, bábozódás után ősszel alakulnak át, de nem jönnek elő rejtekhelyükről, kifejlett állapotban telelnek át, majd június-júliusban a késő délutáni-esti órákban rajzanak. A bogár a tölgyön kívül korhadó fűzfákban is fejlődhet, sőt a legnagyobb imágók itt fejlődnek! (Merkl Ottó – Vig Károly: Bogarak a Pannon régióban)
A hímek hatalmas rágóikról azonnal felismerhetők, ennek szerepe a nőstényekért folytatott harcban van: ha két hím találkozik, megpróbálják rágóikkal egymást felemelni, és az ágakról a földre hajítani.
A győztes hím párzik a nősténnyel, és nem sokkal ezután el is pusztul (5. kép)
A nőstények idős vagy elpusztult tölgyfák gyökerei közé rakják petéiket, a hímeknél néhány héttel tovább élnek.
A nagy szarvasbogár megritkulásának oka élőhelyének, az idős tölgyeseknek megritkulása, eltűnése. Euróba legtöbb országában védett faj, természetvédelmi értéke 2.000 Ft.



Hím szarvasbogár Nőstény szarvasbogár Nőstény feje közelről
Nőstény szarvasbogár alulnézetben …és így végződik az élet egy tölgyfa tövében Harci sérülés – talán ebbe pusztult bele?

A kis szarvasbogár (Dorcus parallelepipedus) lárvája sokféle lombos fában képes fejlődni, a bogarakra pedig nem jellemző a nagyfokú ivari kétalakúság, azaz a hím és a nőstény alig tér el egymástól.


Kis szarvasbogár Kis szarvasbogarak
Kis fémesszarvasbogár Hím tülkös szarvasbogár – Sinodendron cylindricum Hím tülkös szarvasbogár – Sinodendron cylindricum

Hazai szarvasbogarak (6 faj):
1. Nagy szarvasbogár – Lucanus cervus
2. Kis szarvasbogár – Dorcus parallelipipedus
3. Kis fémesszarvasbogár – Platycerus caraboides
4. Nagy fémesszarvasbogár – Platycerus caprea
5. Tülkös szarvasbogár – Sinodendron cylindricum
6. Szőrős szarvasbogár – Aesalus scarabaeoides

Powered by WordPress