Hát ez mi a rák?

Ízeltlábúak > rákok > tízlábú rákok > édesvízi tarisznyarákok > Socotrapotamon socotrense

Ízeltlábúak > rákok > tízlábú rákok > édesvízi tarisznyarákok > Socatropotamon nojidense

Kíváncsi Socotrapotamon socotrense
Socotrapotamon socotrense élőhelyén
Socotrapotamon nojidense
Socotrapotamon nojidense

Socotrán három endemikus édesvízi tarisznyarák-faj is él. Az első két képen – bár a színük jelentősen eltér – a gyakoribb Socotrapotamon socotrense, az alsó két képen a ritkább, és csak a sziget egy szűk régiójában előforduló S. nojidense látható. Mindkét faj IUCN vörös listás, veszélyeztetett faj, csak Socotra szigetén fordulnak elő.

Cikászok

Nyitvatermők > cikászok > cikászfélék > Cycas revoluta

Cycas revoluta összetett levelei
Cikász porzós tobozvirágzata
Cikász porzós tobozvirágzata

A nyitvatermők egyik ősi, korábban (Jura és Kréta időszak) sokkal jelentősebb csoportját alkotják. Minden fajuk a trópusokon, illetve a szubtrópusi régiókban él. Leveleik összetettek, a lombozat csak a törzs tetején található (ún. üstökösfák). Sok faj erősen hasonlít a pálmákra, de ez csak evolúciós konvergencia. Törzsük és levelük változatos méretű lehet, az egészen alacsony (akár föld alatti szárral rendelkező) fajoktól a 15-20 méter magasságú és többméteres levelű óriásokig terjed. Törzsük jellemzően nem elágazó, belsejében sok fajuk esetében keményítőben gazdag szövet található, amit az ember évszázadok óta felhasznál.

A legismertebb faj a japán cikász (Cycas revoluta), kisebb-nagyobb példányaival a dél-európai parkokban és igényesebb kertekben is találkozhatunk.

A ma élő cikászfajok jelentős része, mintegy fele erősen veszélyeztetett, illetve a kipusztulás szélén áll!

Cycas revoluta fiatal levei
Termős példány virágzata

Erdei szömörcsög (Phallus impudicus)

Gombák > bazídiumos gombák > szömörcsögfélék > erdei szömörcsög (Phallus impudicus)

Gombák > bazídiumos gombák > szömörcsögfélék > közönséges kutyaszömörcsög (Mutinus caninus)

Erdei szömörcsög (Phallus impudicus)
Közönséges kutyaszömörcsög (Mutinus caninus)

A szemérmetlen szömörcsög elnevezés sokkal találóbb, ráadásul a latin nevéből is ez következne… na mindegy. Magyarországon gyakori gombafaj, de az erdőt járva inkább jellegzetes szagával lehet találkozni, mint magával a gombával. Kerek vagy ovális, tojásszerű képződményből fejlődik ki, néha többesével. Ezt a rugalmas, kocsonyás „boszorkánytojást” sok helyen fogyasztják. Ebből néhány óra alatt kifejlődik a termőtest. Tönkje fehér színű, törékeny, belül üreges, spórái a süveg külső felületén található zöldes, nyálkás bevonatban találhatóak. A gomba kifejletten kellemetlen, erős szagot áraszt, ami sok állatot vonz. A képen a kisebb-nagyobb legyeken kívül egy vörösnyakú dögbogár (Oiceoptoma thoracicum) is látható, ami általában nagyobb testű, elhullott  állatokra rakja a petéit. Ezek a rovarok elrepülve, elmászva terjesztik aztán a szömörcsög spóráit. Kisebb termetű és ritkább faj a közönséges kutyaszömörcsög (Mutinus caninus) látható a 2. képen.

Nephilák innen-onnan

Ízeltlábúak > pókszabásúak > pókok > Nephilidae > Trichonephila clavipes

Ízeltlábúak > pókszabásúak > pókok > Nephilidae > Trichonephila sumptuosa

Trichonephila clavipes (USA, Alabama 2014)
Trichonephila clavipes (USA, Mississippi 2014)
Trichonephila sumptuosa (Jemen, Socotra 2014)

A Nephila-fajok a világ legnagyobb, fogóhálót szövő pókfajai, impozáns méretükkel elég szembetűnőek. Hálójuk átmérője az egy métert is elérheti, elsősorban rovarokkal táplálkoznak, de állítólag a kisebb madarakat vagy hüllőket is képesek elfogni és elfogyasztani. A családba tartozó mintegy 75 fajuk mind a trópusi területek lakója, egyes helyeken ezeket a pókokat csemegeként fogyasztják… Méretaránynak pedig itt az utolsó kép, ezt Gergő csinálta, az én kezem a méretarány.

Nostoc commune

Kékbaktériumok > Cyanphyceae > Nostocales > Nostocaceae > Nostoc commune

Zárvatermők > kétszikűek > varjúhájfélék > deres varjúháj (Sedum hispanicum)

Nostoc commune

A Nostoc egy cianobaktérium, amelynek kocsonyás telepei főként a nedves, tömör, rosszul szellőző talaj felszínén jelennek meg. A telepek mérete száraz időben jelentősen csökken, szinte észrevétlen lesz.