Plantago reniformis

Zárvatermők > kétszikűek > útifűfélék > Plantago reniformis

Plantago reniformis (Montenegro)
Plantago reniformis (Montenegro)

Magyarországon nem fordul elő, elterjedési területe viszonylag szűk, a Dinári-hegység bennszülött reliktumfaja (Montenegró, Bosznia-Hercegovina, Szerbia, Koszovó, Albánia és Görögország). Évelő növény, jellemző élőhelyei a havasi rétek, általában 1500-2300 m között, de előfordul bolygatottabb helyeken (pl. utak mentén) is. Nagyméretű levelei tőlevélrózsát alkotnak, kerekdedek vagy oválisak, gyakran „gyűrött” hatásúak, szélük szabálytalanul és ritkásan fogazott. Levélnyele olyan hosszú vagy kissé hosszabb, mint a levéllemez. Virágzata az útifűfélékre jellemző fehér virágzat, virágzási ideje május-július hónapokban van.  

Bagliettoa marmorea

Tömlősgombák > Eurotiomycetes > Verrucariaceae > Bagliettoa marmorea

Bagliettoa marmorea (2007 Montenegró)
Bagliettoa marmorea (2026 Villányi-hegység)

Az egyik kedvenc színű zuzmóm, régebbi neve Verrucaria marmorea. Endolitikus faj, vagyis „beoldja” magát az aljazként használt kőzetbe. Csak meszes alapkőzeten fordul elő, kéregszerű telepe rendkívül szorosan tapad, gyakorlatilag csak a kőzettel együtt gyűjthető. Színe rózsaszínes vagy lilás, a spóratermő peritéciumok a kőzetbe mélyedő lyuknak látszódnak. Színe miatt szembetűnő, de hazánkban nem gyakori zuzmófaj, a mediterrán területek (magas)hegységeiben jóval többször találkozhatunk vele.

Karoliniai dobozteknős (Terrapene carolina)

Gerincesek > hüllők > teknősök > mocsáriteknős-félék > karoliniai dobozteknős (Terrapene carolina)

Karoliniai dobozteknős (Terrapene carolina)
Karoliniai dobozteknős (Terrapene carolina) hasoldala

A dobozteknősök („box turtle”) nevüket jellegzetes, csuklópántszerű haspáncéljukról kapták, amit veszély esetén szinte tötéletesen el tudnak zárni (2. kép). Dobozteknősök élnek Észak-Amerikában (4 faj) és Délkelet-Ázsiában is. Szárazföldi teknősök, páncéljuk erősen domború, a legtöbb fajnál kimondottan dekoratív. Kedvelik a nedvesebb erdőket, folyók és mocsarak környékét. Mindenevők, az USÁ-ban többször megfigyelték, hogy a bogyók és gombák mellett elpusztult állatokat is elfogyasztottak. A képeken látható közönséges vagy karoliniai dobozteknős ragaszkodik területéhez, a hímek (ha szaporodási időben találkoznak) megküzdenek a nőstényért: ez többnyire a másik lökdöséséből, illetve felborításából áll. A nőstények egyetlen párosodás után több évig képesek termékeny tojásokat rakni. Az USA több államában is engedélyhez kötött a tartásuk, de sok helyen illegálisan gyűjtik és árusítják a frissen kikelt kis tenősöket. Emellett élőhelyük csökkenése a fő veszélyeztető tényező. Ázsiában ráadásul több helyen fogyasztják is ezeket az állatokat, és az illegális állatkeresekedelem itt is jellemző, amivel tovább csökken az egyes  poulációk mérete.

Nyúl a pusztán

Gerincesek > emlősök > méhlepényes emlősök > nyúlalakúak > nyúlfélék > mezei nyúl (Lepus europaeus)

Mezei nyúl lapulóban
Nyuszi hopp!
A ritka repülő nyúl
Már biztosnságban...

A Magyarországon honos két nyúlfaj közül (mezei és üregi) ez a nagyobb. Mivel nem ás föld alatti járatokat, jóval gyakrabban találkozhatunk vele. Növényevő, sokféle növényt képes elfogyasztani. Metszőfogai folyamatosan nőnek, szemfogai hiányoznak, zápfogai redős felületűek. Összesen 6 metszőfoga van, ebből kettő a felső két, nagyobb metszőfog mögött!

Szemei hatalmasak, a fejen oldalt helyezkednek el, nagy látóteret, de korlátozottabb térlátást biztosítva az állatnak. Veszély esetén fülüket hátrahajtva lelapulnak, bízva rejtőszínükben (1. kép), de ha ez nem működik, nagy ugrásokkal (2-3. kép) vagy cikcakkban futva menekülnek el. Sebességük ilyenkor elérheti a 60-70 km/órát is, amit a hátsó lábkon található speciális talpszőrzet is segít (tapadás, gyors irányváltások). Nem védett, rendszeresen vadásszák.