 |
 |
| Gémeskút | Kiskunsági szikes |
 |
 |
| Vakszik folt | Vakszik folt |
A Fülöpháza közelében található két mozgó homokbucka az utolsó hírmondója a hajdanvolt futóhomokos tájnak.
 |
 |
 |
| Mozgó homokbuckák távolról | Mozgó homokfelszín | Mozgó homokfelszín |
 |
 |
|
| Növényzet nélkül | “Homokóra” |
Pár fajt találtam csak – konkrét csigakeresés nélkül, de biztosan több is lehetett volna…
|
|
|
|
|
|
|
|
Egy monte-negrói parkolóban talált szélvédő darabjai kis módosításokkal.
|
 |
|
 |
Az Apolló-lepkék igazi jégkorszaki maradványfajok, a nemzetség elterjedésének súlypontja Belső-Ázsia száraz magashegységeire (Himalája, Tien-San, Tibet) esik, a mintegy ötven faj több száz alfaját írták már le.
A Kárpát medencében mindössze két fajuk, az Apolló-lepke, és a kis Apolló-lepke fordul elő.
Az Apolló lepkékre a nagyfelületű, lekerekített, merev szárnyak jellemzőek, röptük vitorlázó, a merev szárnyak miatt a többi nappali lepkéhez képest zajosabb, zizegősebb.
A szárnyak gyengén pikkelyezettek, a szegélyeken áttetszőek. A nőstény lepkéken a hímekkel való párzás után megszilárduló párzótok (sphragis) található, ami megakadályozza a további párzást egy másik hímmel, mintegy biológiai erényövként funkcionál.
Az Apolló-lepke csupán a szomszédos országok magashegységeiben (Alpok, Kárpátok) fordul elő, mindenhol szigorú védelem alatt áll, a kis Apolló-lepke szélesebb elterjedésű és jóval gyakoribb faj.
Az Apolló lepke hernyójának tápnövényei kizárólag varjúháj (Sedum) fajok, elsősorban a fehér varjúháj; míg a kis Apolló-lepke keltikefajokon (Corydalis) fejlődik.
 |
 |
| Apolló lepke – Parnassius apollo | Apolló lepke – Parnassius apollo |
 |
 |
| Apolló lepke – Parnassius apollo | Apolló lepke – Parnassius apollo |
 |
|
| Kis Apolló lepke – Parnassius mnemosyne |
Powered by WordPress
