Buday Ádám fotóblogja

A fülbemászók rendjének csupán 7 faja él Magyarországon, a képen látható szmirnai fülbemászót csupán 2004-ben gyűjtötték először Magyarországon a Balaton-felvidéken. Én kerti takarítás közben találtam Budapest II. kerületében.
Na de ki tudja, hol van Szmirna?

A pilisi vagy dolomitlakó len (Linum dolomitikum) teljes világállománya a Duna-Ipoly Nemzeti Parkhoz tartozó Szénás hegycsoporton található, viszonylag kis területen (unikális faj). A növényt Borbás Vince botanikus (1844-1905) 1897-ben írta le.
Élőhelye klimatikus viszonyai a Balkán-hegység sziklagyepeihez hasonlatosak, a növény legközelebbi rokonai is ott élnek. Nyílt és zárt (sudár rozsnokos) dolomit sziklagyepben fordul elő.
A növény alacsony, fásodó szárú “törpecserje”, jellemzően 10-15 centiméter magas, a növény méretéhez képest nagy, élénksárga többesével álló virágokkal. A levelek szürkészöldek, tőlevélrózsát alkotnak. Termése tízrekeszes tok. Virágzási ideje május-júniusban van.

Fokozottan védett, természetvédelmi értéke 250.000 Ft.

A képek néhány évvel ezelőtt, egy májusi vihar előtti furcsa fényviszonyok között készültek Pentax Z1p géppel Fuji Velvia50-es diafilmre.

2009-es kép

A szarvasbogarak családjába 6 hazai faj tartozik, a nagy szarvasbogár (Lucanus cervus) a legnagyobb testű bogárfajunk. A hímek 6-8 centiméteresek, kivételesen 10 cm hosszúságot is elérhetnek.
Élőhelyük az idős tölgyesekhez kötődik, a lárvák ugyanis a tölgyfák belsejében fejlődnek, elsősorban a korhadó gyökerekben és a törzs alsó részében. Fejlődésük 3-5 évig tart, táplálékbőség és megfelelő időjárás esetén a lárvák 10 centimétert is meghaladják, bábozódás után ősszel alakulnak át, de nem jönnek elő rejtekhelyükről, kifejlett állapotban telelnek át, majd június-júliusban a késő délutáni-esti órákban rajzanak. A bogár a tölgyön kívül korhadó fűzfákban is fejlődhet, sőt a legnagyobb imágók itt fejlődnek! (Merkl Ottó – Vig Károly: Bogarak a Pannon régióban)
A hímek hatalmas rágóikról azonnal felismerhetők, ennek szerepe a nőstényekért folytatott harcban van: ha két hím találkozik, megpróbálják rágóikkal egymást felemelni, és az ágakról a földre hajítani.
A győztes hím párzik a nősténnyel, és nem sokkal ezután el is pusztul (5. kép)
A nőstények idős vagy elpusztult tölgyfák gyökerei közé rakják petéiket, a hímeknél néhány héttel tovább élnek.
A nagy szarvasbogár megritkulásának oka élőhelyének, az idős tölgyeseknek megritkulása, eltűnése. Euróba legtöbb országában védett faj, természetvédelmi értéke 2.000 Ft.

Hím szarvasbogár	Nőstény szarvasbogár	Nőstény feje közelről

Nőstény szarvasbogár alulnézetben	…és így végződik az élet egy tölgyfa tövében

A kis szarvasbogár (Dorcus parallelepipedus) lárvája sokféle lombos fában képes fejlődni, a bogarakra pedig nem jellemző a nagyfokú ivari kétalakúság, azaz a hím és a nőstény alig tér el egymástól.

Kis szarvasbogár	Kis szarvasbogarak

Kis fémesszarvasbogár	Hím tülkös szarvasbogár – Sinodendron cylindricum	Hím tülkös szarvasbogár – Sinodendron cylindricum

Hazai szarvasbogarak (6 faj):
1. Nagy szarvasbogár – Lucanus cervus
2. Kis szarvasbogár – Dorcus parallelipipedus
3. Kis fémesszarvasbogár – Platycerus caraboides
4. Nagy fémesszarvasbogár – Platycerus caprea
5. Tülkös szarvasbogár – Sinodendron cylindricum
6. Szőrős szarvasbogár – Aesalus scarabaeoides