Buday Ádám fotóblogja

Az ország egyik legritkább növénye, amely mindössze 12-15 tő körüli példányszámban a budapesti Gellérthegy szikláin fordul elő. Társnövényei itt a fehér varjúháj és a sárga hagyma. A populáció egyedszáma évek óta változatlan. A növényt Kitaibel Pál írta le 1804-ben, al-dunai populáció alapján.
A növény kis termetű (10-30 cm magas), nem feltűnő. Levelei lándzsásak, tőlevélrózsát alkotnak.
A szár 1-2 virágú, a virágok halványsárgák, a szirmok kicsípett csúcsúak, nyíláskor-összecsukódáskor jellegzetesen pöndörödőek. Rokonaihoz hasonlóan alkonyatól hajnalig nyílik, napsütésben, nagy melegben percek alatt összepöndörödnek a szirmok.
A XIX. században a növény jóval gyakoribb volt, leírások szerint Budán romos házfalakon, kőkerítéseken is előfordult, mára csak ez a kis populáció maradt fenn, illetve az ELTE Füvészkertjében is él néhány mesterségesen szaporított példánya.

Fokozottan védett faj, természetvédelmi értéke 100.000 Ft.

Gömbászka szemből és oldalról.

Pentax K20D + 2,8/100 makró+ közgyűrű, ISO200, f/14, 6 sec.

Pentax K20D + 2,8/100 makró+ közgyűrű, ISO200, f/16, 8 sec.

A fehér madársisak Cephalanthera damasonium) egy viszonylag gyakori orchideafélénk.

Pentax K20D + 2,8/100 makró, ISO200, f/8, 1/50sec.

Pentax K20D + 2,8/100 makró, ISO100, f/5,6, 1/125 sec.

A hegyi rétek május-júniusban dús virágpompával várják a kirándulókat.

Pentax K20D + 3,2/21 Limited, ISO100, f/16, 1/15 sec.

Tettem egy-két próbát a Pentax új SLR gépével, a K20D-vel. Főleg makrók, mert egyébként is azt fényképezek a legtöbbet, így itt tudom a leginkább összehasonlítani a régi K10D-vel.

A Zsuzsanna virágdíszbogarak a nyíló boglárkákon (pl. a selymes boglárkákon) sétálgattak, igazán nyüzsgő kedvük volt, modellt nem igazán akartak állni, a legtöbben gyorsan szárnyra kaptak…

Ezt a pókpárt egy fakéreg alatt találtam, ránézésre valamilyen ugrópóknak néztem őket. Pár fotót tűrtek, aztán mindketten a fakéreg alá bújtak.

A rezgőfű vagy Máriakönnye még kinyílás előtti “bimbós” állapotában.

A mészkerülő tölgyesek, fenyérek egyik jellegzetes növénye a ragadós szárú enyvecske, vagy szurokszegfű. Magas, dekoratív növényünk, de gyakran tele van mindenféle szösszel, ami ráragad. Lehet vele szöszölni egy darabig…

A gyertyános tölgyesek tavaszi aszpektusának a képen is látható fajai: odvas és ujjas keltike, bogláros szellőrózsa és a fekete zászpa.

Keleti-gyertyános erdő Bulgáriában

Fantasztikusak a régi fényképek, 110-120 évvel ezelőtt készültek, remek felbontással és élességgel. 2 évvel ezelőtt vettem pár darabot, csak portrék, főleg vizitkártya és kabinetkép méretűek. Néha előveszem őket, mert egyszerűen jó nézegetni a régi arcokat, frizurákat, bajuszokat, ruhákat. A sok-sok régi fényképész (elnyert kitüntetésekkel a hároldalon), és az egész akkori fotós szakma benne van ezekben a képekben.

További képek

Pannoncsiga:

Zebracsiga-gyerek:

Salamonpecsét:

Szerda délelőtt látogattunk el Csákvárra, mert Csákvárra mindig érdemes. Csak egy gyors, délelőtti fotózást ejtettünk meg, na és meglátogattuk a helyi cukrászdát is, mert anélkül mégse mehetünk haza…
Rengeteg rózsabogár, májusi cserebogár, zöld gyík, májusi karsztbokorerdők és sziklagyepek sok-sok virággal. Nagy ritkaságot nem találtunk (bár nem is kerestünk), a legizgalmasabb egy albínó tarka kosbor volt.

Tarka kosbor fehér színváltozat

Tarka kosbor

Erdei szellőrózsa

Piros pozdor

Nehézszagú gólyaorr