Buday Ádám fotóblogja Apró-cseprő…

Oldalak 1 / 11

2012. május 22.

Antociánok

Filed under: KÉMIA,Növények — Címke: , , — sirbuday @ 21:59
A sziromban található antociánok színváltozása a sejtnedv pH-jának hatására (tüdőfű) A sziromban található kék antocián hangyasav hatására visszapirosodik, ahol a hangyák a szirmokba harapnak (veronika-faj) Az erdei gyöngyköles fajneve (Lithospermum purpureo-coeruleum) is erre a színváltozásra (jelentése piros-kék) utal

Az antocián szó jelentése: virágkék. Ezek a széles körben elterjedt növényi festékanyagok adják számtalan növény, virág és termés színét. Szinte minden olyan növényben megtalálhatók, aminek a színe vörös, piros, rózsaszín, kék vagy lila.
Sok antociánt tartalmaz a vörös/lila káposzta, a fekete áfonya, a szeder vagy a cseresznye.
Ezek a vegyületek indikátorként viselkednek, a kémhatás változására színváltozással reagálnak.
Sok virágban bimbós állapotban még savas kémhatású a sejtnedv, így a virág rózsaszínes vagy pirosas. A nyílás közben a pH a lúgos irányba tolódik, a szirmok pedig kékek/lilák lesznek (1. kép).
Kék színű virágot hangyák segítségével “visszasavasíthatunk”, ha ilyen virággal megpiszkálunk egy vöröshangyabolyt. (2. kép) (Hosszú szárú virágot ajánlok 🙂
Az egyes antocián vegyületek nevüket általában arról a növénycsoportról kapták, ahonnan először kimutatták ezeket: pl. malvidin (mályvafélék), peonidin (pünkösdi rózsa), petunidin (petúnia), stb.

2012. május 13.

Fekete tinta szétválsztása összetevőire kromatográfiával

Filed under: KÉMIA — Címke: , — sirbuday @ 08:54

Oldalak 1 / 11

Powered by WordPress