Buday Ádám fotóblogja Apró-cseprő…

2018. augusztus 21.

Páfrányfák (Dicksonia antarctica)

A páfrányfák rendjének (Cyatheales) fajai a vizsgálatok szerint monofiletikus csoportot alkotnak a harasztok törzsén belül. Élő kövületek, fosszíliáik már a földtörténeti középidőből megtalálhatók. Az óriás páfrányfa (Dicksonia antarctica) Tasmániában és DK-Ausztráliában őshonos, de ültetve illetve kivadulva a trópusi és szubtrópusi területeken máshol is találkozhatunk vele, ahol a klimatikus viszonyok megfelelőek. Európában Madeirán és az Azori-szigeteken sokfelé előfordul, itt invazív fajnak számít! Törzse nem valódi fás szár, inkább a pálmafélékre hasonlító pálmatörzs. A növény természetes élőhelyén akár 10-15 m magasra is megnőhet, összetett levelei a növényvilágban az egyik legnagyobbak, akár 3-4 méteresre is megnőhetnek. A fiatal levelek pásztorbotszerűen becsavarodottak, sűrűn pikkelyszerű szőrökkel borítottak. Spóráikat a páfrányok többségéhez hasonlóan a levélfonákon hozzák, de ez csak az idősebb, 20 év feletti példányokra jellemző.

2018. augusztus 10.

Lagoa do Fogo

Filed under: Nincs kategorizálva,Tájkép,Utazás — Címke: , , , , — sirbuday @ 23:14

Lagoa do Fogo – © Buday Ádám 2018

Lagoa do Fogo © Buday Ádám 2018

Lagoa do Fogo – © Buday Ádám 2018

Sao Miguel talán legszebb krátertava a Lagoa do Fogó (Tűztó). A meredek ösvényen alig negyed óra alatt kényelmesen le lehet érni a vízhez, üldögélni egy darabig vagy továbbsétálni a parton. A mindenhol tömegesen látható, nálunk igen ritka (unikális) királyharaszt (Osmunda regalis) látványát nem tudtam megszokni… A visszamászás kicsit hosszabb időt vesz igénybe, de nem megoldhatatlan 🙂 Az ösvény mellett több endemikus növényt is meg lehet találni (pl. azori borostyán – Hedera azorica, azori áfonya – Vaccinium cylindraceum, azori babér – Laurus azorica).  Az utolsó képen a felérkezés utáni állapotunk látható hátizsákok nélkül.

Azori áfonya (Vaccinium cylindraceum)

Filed under: Növények — Címke: , , — sirbuday @ 22:08

Azori áfonya (Vaccinium cylindraceum) – © Buday Ádám 2018

Azori áfonya (Vaccinium cylindraceum) – © Buday Ádám 2018

Azori borostyán (Hedera azorica)

Filed under: Növények — Címke: , , , — sirbuday @ 22:00

Hedera azorica – © Buday Ádám 2018

Hedera azorica – © Buday Ádám 2018

2018. augusztus 2.

Azori-szigetek

Filed under: Utazás — Címke: , , , , , — sirbuday @ 12:05

Portugália, Azori-szigetek 2018

Portugália, Azori-szigetek 2018

Portugália, Azori-szigetek 2018

Portugália, Azori-szigetek 2018

Portugália, Azori-szigetek 2018

Pálmatörzs

Filed under: Növények — Címke: , , , — sirbuday @ 11:00

Pálmatörzs – © Buday Ádám 2018

Pálmatörzs – © Buday Ádám 2018

Pálmatörzs – © Buday Ádám 2018

Pálmatörzs – © Buday Ádám 2018

Pálmatörzs – © Buday Ádám 2018

2018. július 21.

Hártyapáfrány – Hymenophyllum tunbrigense

Hártyapáfrány – Hymenophyllum tunbrigense, Madeira 2018

2018. június 21.

Közönséges spárga – Asparagus officinalis

Filed under: Növények — Címke: , , — sirbuday @ 21:49

Közönséges spárga – Asparagus officinalis

Már az ókortól kezdve termesztett és nemesített zöldségnövény. Virágai 4-6 mm nagyságúak, sárgás- vagy zöldesfehérek, hosszú kocsányon fejlődnek.  Apró levelei mellett a többszörösen elágazó zöld hajtás is fotoszintetizál.  Termése piros bogyó. A spárga gazdag aszparaginban, ez volt az első aminosav, amit a XIX. század elején természetes forrásból is izolálni tudtak.  A növénnyel többnyire száraz gyepekben, erdőszéleken, homokos területeken találkozhatunk. Sokáig népszerű gyógynövénynek számított, innen származik fajneve, az officinalis is. Évelő növény, akár 1-1,5 méter magasra is nőhet.

Smaragdzöld virágbogár – Eupotosia affinis

Smaragdzöld virágbogár – Eupotosia affinis

Tölgyesek jellemző, védett bogárfaja. A jóval közönségesebb rózsabogártól eltérően a kifejlett bogár virágokat nem látogat, jellemzően a lombkoronaszintben tartózkodik, esetleg fatörzseken a fák kiömlő nedvét nyalogatja. Hát-és hasoldala is egyszínű fénylő zöld, fehér foltocskák nélkül. Mérete 20-25 mm, lárvája korhadó fatuskókban fejlődik.

2018. május 1.

Karimás ezerlábú – Polydesmus complanatus

Karimás ezerlábú -Polydesmus complanatus

Karimás ezerlábú -Polydesmus complanatus

Az ezerlábúak (ikerszelvényesek) az ízeltlábúak egyik monofiletikus csoportja. Újabban a százlábúakkal együtt a soklábúak altörzsébe (Myriapoda) sorolják őket. Jellegzetességük, ami minden más ízeltlábútól különböző, hogy szelvényeik kettesével összenőttek, vagyis úgy látszik, mintha egy szelvényből 4 ízelt láb eredne.

A hazai fajok többsége hosszúkás, kör keresztmetszetű állat, a Polydesmidae család fajai azonban háti-hasi irányban lapítottak. A fajok többsége növényevő, korhadó növényi részekkel, főként avarral táplálkoznak, szerepük jelentős az erdők életében.

A nőstény karimás ezerlábú agyagból felül nyitott fészket épít, amibe az apró, fehér, gyöngyszerű petéket lerakja. Testével körbetekerve őrzi a fészket a peték kikeléséig.

Powered by WordPress